Mi történik, ha egy építészhallgató a víz és a természet kapcsolatát teszi meg diplomamunkája középpontjává? Vörös Luca YBL-es MSc hallgatónk pontosan ezt tette: megtervezte egy ökohidrológiai kutató bázis épületegyüttesét a Ráckevei-Soroksári Duna-ág egyik különleges pontjára, az Angyali-szigetre.

Miért pont az Angyali-sziget?
A sziget csak csónakkal közelíthető meg, ami különleges, elzárt életformát teremtett az ott élőknek – és épp ez az elszigeteltség adta az ötletet egy olyan hely megálmodásához, ahol a víz és az ökoszisztémák kölcsönhatását vizsgálhatják kutatók: a vízi élővilágot fenyegető veszélyeket, a klímaváltozás hatásait, és azt, hogyan lehet a vízgazdálkodást összhangba hozni a természet igényeivel.

A koncepció
A tervezés gerince egy, a szigetet átszelő fő út, amely három zónát fűz fel: a megérkezés helyszínét egy nagy stéggel és kiszolgáló épülettel, a kutatók és nyári diákok ideiglenes szállásépületeit, majd a tanösvényt és a nádas fölé stégen kiemelt kutatólabort.

Fenntarthatóság a tervezés minden szintjén
Az épületek fő anyaga újrahasznosított hajózási konténer, belül meleg hatású farostlemez burkolattal, kint pedig egy speciális taposóráccsal, amelyen a növényzet szabadon átnőhet – így az építés nem szorítja ki, hanem beépíti a természetet. A gépészeti megoldások is a lehető legkisebb ökológiai lábnyomra törekednek: komposzt WC, fúrt kutas vízellátás, valamint egy nádgyökérzónás szennyvíztisztító rendszer, amely a Duna-parti nádast élő, funkcionális elemként vonja be a szennyvízkezelésbe.

A projekt jól mutatja, hogy egy diplomamunka nemcsak formai gyakorlat lehet, hanem valódi választ is adhat egy érzékeny természeti terület jövőbeli hasznosítására – úgy, hogy a kutatás, az edukáció és a természetvédelem egyszerre kapjon helyet.