Szellemi tulajdon alatt az alkotó elme szüleményeit értjük: ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, valamint a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák. A szellemi tulajdon tárgyai jogi védelmet élveznek: ez biztosítja, hogy a találmányok vagy egyéb alkotások jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek.
A szellemitulajdon-jogok két nagy ágát az iparjogvédelmi és a szerzői jogok alkotják.

A szellemitulajdon-védelem célja az alkotó elme által létrehozott termékek, nevezetesen a találmányok, az irodalmi, művészeti és tudományos alkotások, a tudományos felfedezések, az árujelzők (védjegyek, márkanevek, földrajzi árujelzők stb.), illetve az ipar, a tudomány, az irodalom vagy a művészetek terén folyó szellemi tevékenység erkölcsi és jogi védelme, anyagi elismerésének biztosítása.

A szellemitulajdon-védelem szabályrendszere a polgári jog egyik területeként kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára.

A szellemitulajdon-védelem teremti meg az egyensúlyt az innovatív megoldások és a kreatív alkotók érdeke, valamint a szélesebb közérdek között abból a célból, hogy elősegítse egy olyan környezet kialakulását, amely a kreativitás és az innováció virágzására épül.

Az iparjogvédelem a műszaki jellegű szellemi alkotások, valamint az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló megjelölések (árujelzők) jogi oltalmát biztosító jogintézmény.

Az iparjogvédelem a polgári jog egyik sajátos részterülete, amelynek körébe a következő alkotásfajták tartoznak: a találmányok, a használati minták, a dizájnok (formatervezési minták), a növényfajták és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők.

Találmánynak hívjuk a termékre vagy eljárásra vonatkozó új műszaki megoldást; az azon fennálló jogi oltalom neve pedig szabadalom vagy szabadalmi oltalom.

A szabadalmi oltalom meghatározott földrajzi területre és húsz évre szól, amelyet követően a találmány közkinccsé válik.

A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon. A termékek és a technológiák piacán a szabadalommal elért előnyösebb pozíció hozzájárul ahhoz, hogy a szabadalmas számára megtérüljenek a fejlesztésre fordított befektetések. 
További információk

A használati minta egy tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás. A használatiminta-oltalom az új, szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő megoldásoknak biztosít jogi oltalmat. 

A mintaoltalom alapján a minta tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon.

Az oltalom meghatározott földrajzi területre (pl. Magyarország) és tíz évre szól, ezt követően a minta közkinccsé válik. 


További információk

A kiegészítő oltalmi tanúsítvány (SPC: Supplementary Protection Certificate) egy önálló, sajátos oltalmi forma, amely a szabadalmi oltalommal védett gyógyszer vagy növényvédő szer szabadalmi oltalmi idejének meghosszabbítását biztosítja. 

Az erre vonatkozó európai közösségi rendeletekben meghatározott esetekben, feltételekkel és legfeljebb öt éves időtartamra a gyógyszertermékre vagy növényvédő szerre vonatkozó találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesülhet azt követően, hogy a szabadalmi oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnt.

További információk

A védjegy egyértelműen és pontosan ábrázolható, lajstromozott megjelölés, amely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére szolgál. A védjegy mint árujelző elősegíti azt, hogy a fogyasztók megfelelően tájékozódhassanak a termékek és szolgáltatások kereskedelmi eredetéről.

Megjelölés lehet különösen: szó, betű, szám, szóösszetétel (beleértve a személyneveket és a jelmondatokat); ábra (logó), sík- vagy térbeli alakzat; pozíciót ábrázoló megjelölés; mintázat; szín, színösszetétel; hang; mozgást ábrázoló megjelölés; multimédia (mozgást és hangot is tartalmazó) megjelölés; hologram; illetve ezek kombinációi.

A védjegy jogosultja számára tíz évre kizárólagos, meghatározott földrajzi területre vonatkozó használati jogot biztosít. A védjegyoltalom korlátlan alkalommal megújítható 10-10 éves időtartamokra.

A védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyét használja, illetőleg a védjegy használatára másnak engedélyt adjon.

További információk

Egy termék egészének vagy részének elsődlegesen esztétikai megjelenése a formatervezési minta (dizájn). Ez a megjelenés a termék vagy egy része külső jellegzetességeinek, ideértve azok díszítésének (pl. a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei) az eredménye. Ha a dizájn új és egyéni jelleggel rendelkezik, akkor jogi védelemben, azaz formatervezésiminta-oltalomban (dizájn-oltalomban) részesülhet. 

A formatervezésiminta-oltalom vonatkozhat háromdimenziós megjelenésre is (mint például egy termék alakja vagy felületének kidolgozása), illetve kétdimenziós formai kialakításra is (mint amilyenek például a motívumok, vonalak, színek).

A mintaoltalom alapján a minta tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon.

Az oltalom meghatározott földrajzi területre és öt évre szól, amely négy alkalommal meghosszabbítható. Az oltalmi idő lejártával, de legfeljebb huszonöt év után azonban a minta közkinccsé válik. 

További információk

A növényfajta-oltalom a nemesített növényfajták (hibridek, vonalak, klónok stb.) jogi oltalmát biztosítja. Növényfajta-oltalomban részesülhet bármely növénytani nemzetséghez és fajhoz tartozó új fajta, ha az megkülönböztethető, egynemű és állandó tulajdonságokkal rendelkezik.

A növényfajta-oltalom tulajdonosának kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására, illetve arra, hogy másnak arra engedélyt adjon.

A növényfajta-oltalom területi érvényessége és időtartama korlátozott: a növényfajta-oltalom a megadásától számítva huszonöt évig, szőlő és fák esetén harminc évig tart. 

További információk

Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. A földrajzi árujelzők fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Földrajzi árujelző tipikusan egy táj, helység, régió, kivételes esetben ország neve lehet.

Földrajzi árujelzőre az szerezhet oltalmat, aki az árujelzőben megjelölt földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják (pl. tokaji bor, szatmári szilvapálinka, gyulai kolbász, alföldi kamillavirágzat stb.). Az oltalom hatósági eljárás eredményeként keletkezik.

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt bárki használhatja, aki az adott földrajzi területen – szeszesitalok esetén a termékleírásnak megfelelően – állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket.

A földrajzi árujelzőt csak a fenti kritériumoknak megfelelő jogosultak használhatják, arra másnak használati engedély (licencia) nem adható. A földrajzi árujelző bitorlása (jogosulatlan használata) esetén azonban bármely használatra jogosult önállóan is felléphet a bitorlóval szemben.

A földrajzi árujelzők oltalma korlátlan ideig tart. 

További információk

A tanúsító védjegy egy különleges védjegyfajta. A védjeggyel ellátott árukat vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatásokat úgy különbözteti meg mások áruitól és szolgáltatásaitól, hogy tanúsítja (garantálja) azok meghatározott minőségét vagy egyéb jellemzőjét. Éppen ezért a tanúsító védjegyet annak tulajdonosa nem használhatja: a védjegyjogosult feladata a minőségi feltételeknek vagy egyéb jellemzőknek megfelelő termékekkel, szolgáltatásokkal rendelkezők számára biztosítani a védjegy használatát (minőségtanúsítás). 

A védjegyoltalom időtartama a többi védjegyhez hasonlóan tíz évre szól és korlátlan alkalommal megújítható. 

A földrajzi árujelzők oltalma korlátlan ideig tart. 

További információk

Bármi, amit megalkotunk – legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv vagy egy számítógépes program, de akár egy adatbázis is – szerzői jogi védelem alá esik, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult. Az átdolgozás szabályai vonatkoznak az ún. feldolgozásra vagy a fordításra is, feltéve, hogy ezek eredményeként új mű jön lére.

Fontos továbbá, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó ún. szomszédos jogi teljesítmények is védelmet élveznek, ilyenek a zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek, valamint a rádió- és televízió-szervezetek műsorai is.

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, vagyis a szerzőt.

További információk

Pusztán egy ötlet nem oltalmazható. Az ötlet kidolgozása, annak megvalósítása esetén (pl. találmány kidolgozása, novella megírása, logó megalkotása stb.) alkalmas lehet arra, hogy szerzői jogi védelemben vagy iparjogvédelmi oltalomban (pl. szabadalom, használatiminta-oltalom, dizájn-oltalom vagy védjegyoltalom), esetleg üzleti titokként vagy know-how-ként jogi védelemben részesüljön.

Amennyiben ötlete egyéni, eredeti jellegű alkotásban (pl. regény, szoftver, zenemű) ölt testet, úgy a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Nincs tehát szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

Ha ötletét találmány, dizájn vagy védjegy formájában valósítja meg, úgy arra bejelentés benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként szerezhet iparjogvédelmi oltalmat.

Az üzleti titkot és a know-how-t a polgári jog eszközrendszere védi.

Az alkotó elme szüleményei. Ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, valamint a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák.

A szabályzat értelmezése miatt több szempontot tekintve is el kell tudnunk különíteni ezeket a szellemi alkotásokat. Léteznek

tárgyukat tekintve:
-Ismeret Jellegű Szellemi Alkotások
-Kereskedelmi Jellegű Szellemi Alkotások

jogi szempontból:
-Iparjogvédelmi oltalomban részesíthető Szellemi Alkotások
-Know-how-k és Üzleti Titkok
-Szerzői művek

-Szabadalom
-Használati mintaoltalom
-Növényfajta-oltalom
-Formatervezési mintaoltaom
-Topográfiaoltalom
-Szerzői művek
-Know-how-k és Üzleti Titkok

FONTOS: Akkor is ezeket a kategóriákat kell a szabályzat értelmében figyelembe venni, ha az oltalom megszerzése helyett a megoldások titokban tartása valósul meg. Ezek a szellemi alkotások, amikre a szabályzat vonatkozik.

Nem, ezek a szellemi alkotások nem képezik a szabályzat tárgyát.

Az Alkotó az a személy, aki a szellemi alkotást létrehozta. Ha többen is részt vettek az szellemi alkotás létrejöttében, akkor a szellemi alkotással kapcsolatos jogok mindenkit olyan arányban illetnek meg, ahogy az alkotók előzetesen megállapodtak. Ha nem történt ilyen megállapodás, akkor egyenlő arányban illetik meg a jogok az alkotókat.

Az alkotó minden esetben természetes személy, tehát soha nem egy vállalat, vagy szervezet.

Azok a szellemi alkotások, amelyek az Egyetem munkavállalójának, vagy az Egyetemmel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint polgári jogi jogviszonyban álló személynek a munkaviszonyából fakadó feladataként, kötelességeként a szellemi alkotásra vonatkozó megoldások kidolgozása a feladata azon a szakterületen, amelyikre a munkaviszonya vonatkozik.

Az Egyetem azon munkavállalójának vagy egyéb munkaviszonyra irányuló szerződésben lévő személynek a szellemi alkotása, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan szellemi alkotást dolgoz ki, amely a munkaviszonya (munkaköri leírása, szerződése, elvégzendő feladatai) által lefedett szakterületre, illetve az Egyetem mint munkáltató kutatási tevékenységeivel lefedett szakterületre tartozik, vagy Egyetemi erőforrások felhasználásával létrehozott, de szolgálatinak nem minősülő szellemi alkotás.

A szerzői jogi védelemben részesülő művek, így különösen a szerzői jogról szóló törvény szerinti szerzői mű és gyűjteményes mű; ezeken belül különösen:

a) a kutatási tervek pályázatokban és egyéb projektekben megfogalmazott koncepciója és munkaterve
b) a megvalósíthatósági tanulmány
c) a térképészeti alkotás
d) a szoftver és adatbázis
e) az engedélyezési dokumentáció
f) az építészeti és gépészeti tervrajz

Ezeken felül bármilyen szellemi alkotás, ami szerzői jogi védelemben részesülhet.

Azok a műszaki jellegű szerzői vagy kapcsolódó jogi védelemben részesülő művek és teljesítmények, amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak. A Szellemitulajdon-védelmi Szabályzat szóhasználatában műszaki jellegű szerzői műnek tekintendők:

-Szoftverek és számítógépes algoritmusok
-Gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok
-Műszaki tervrajzok
-Tudományos publikációk, technikai riport, műszaki dokumentáció és műszaki leírás
-Térképészeti alkotások

Azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat, vagy ezek összeállítása.

A Szellemi alkotás nyomán létrejövő termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása vagy az országba történő behozatala, a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása országba történő behozatala, vagy ilyen célból raktáron tartása.

Hasznosításon értendő továbbá a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése, vagy fenntartása érdekében történő mellőzése, a hasznosítás más részére történő engedélyezése, továbbá szellemi alkotáson fennálló jogok teljes vagy részleges átruházása is.

Szerzői művek esetén a hasznosításon a mű engedély alapján történő felhasználása (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő tovább közvetítése, átdolgozás, kiállítás), valamint a vagyoni jogok részleges vagy teljes átruházása értendő.

Minden olyan két- vagy többoldalú jognyilatkozat, amely alapján a jogtulajdonos engedélyt ad a Szellemi alkotás hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

A részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából.

Az Óbudai Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata tartalmazza azokat a szabályokat, amik a szellemi alkotásokkal kapcsolatban az Egyetemmel jogviszonyban álló természetes személyekre (polgárokra) és jogi személyekre (pl. vállalatokra) vonatkoznak.

-Az Egyetem egységeire, intézményeire (karok, intézetek, kutatóközpontok, etc.)

-Az Egyetem kutatóira, illetve az egyetem által megrendelt kutatásban dolgozókra

-Azokra a hallgatókra, akik olyan kutatásban vesznek részt, vagy látnak bele, ami túlmutat az általános oktatási kereteken, így az összes PHD hallgatókra is.

-Azokra a természetes személyekre, vagy jogi személyekre, akik külön nyilatkozatban, vagy szerződésben a szabályzatot magukra nézve kötelezőnek vállalták

-Azokra, akik a szellemi alkotásuk kidolgozására anyagi, vagy egyéb (pl. mentorálás) támogatásban részesültek.

-Szolgálati és alkalmazotti szellemi alkotásokra

-Munkaviszonyban létrehozott szerzői művekra

-Know-how-kra

Ahhoz, hogy szellemi alkotásunk, szerzői művünk, szellemi alkotásunk személyes tulajdonunkká válhasson annak ellenére, hogy vonatkozik ránk a szabályzat, alábbi feltételek együttes meglétére van szükség:

-Nem az Egyetem szellemi alkotásához, üzleti titkához védett ismeretéhez, belső működési folyamataihoz vagy tudományos kutatási tevékenységéhez tartozó információ felhasználásával

-Nem az Egyetem indíttatására

-Nem az Egyetem eszközeivel, illetve anyagaival jön létre

-Nem munkaidőben dolgozták ki

Ebben az  esetben Alkalmazotti Szellemi Alkotásnak minősül, ahol a vagyoni jogok az alkotót illetik meg, az Egyetem azonban jogosult a Szellemi Alkotás hasznosítására. Ez a jog nem kizárólagos, valamint erről a jogáról az Egyetem lemondhat.

Ebben az esetben az Egyetem lemondhat a szellemi alkotásra vonatkozó jogairól. Amennyiben az alkotó jelzi és alátámasztja ezt, valamint kérvényezi a joglemondást (SZTSZ 5. sz. Melléklet), az Egyetem 15 napon belül saját hatáskörben dönt arról, hogy lemond, esetleg megegyezik az alkotóval, illetve annak másik munkáltatójával külön megállapodásban rögzített feltételek szerint járhat el. Az Egyetem csak különösen indokolt esetben tagadja meg ezeket a lehetőségeket.

Ebben az esetben a tulajdonjog az együttműködök között olyan arányban oszlik meg, amely tükrözi a Szellemi Alkotás létrehozásához való hozzájárulás arányát. Ezt az arányt az együttműködők közötti külön szerződésben – jelen szabályzat rendelkezéseivel összhangban – kell meghatározni. Ilyen szerződés hiányában úgy kell tekinteni, hogy a felek között a jogok- eltérő előzetes megállapodás hiányában – egyenlő arányban oszlanak meg.

Ha a fent leírtak szerint a szabályzat hatálya alá esik a szellemi alkotás, akkor az Egyetem a Szellemi Alkotás oltalmának magyarországi megszerzésével, valamint legalább két évi fenntartásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget átvállalja az alkotó(k)tól. Az oltalmi igény benyújtásának módjáról (hazai, nemzetközi, stb.) köteles egyeztetni az alkotókkal. Az Egyetem ezen felül az oltalmi igény benyújtását követő két évben rendszeresen köteles egyeztetni az alkötókkal az oltalom fenntartásáról, esetleges kiterjesztéséről. Amennyiben más igényjogosult is van, a költségek a jogosultság arányában oszlanak meg.

Amennyiben az alkotó úgy dönt, polgári jogi megállapodásban, vagy annak ereményeképpen a Szellemi Alkotás átruházható az Egyetemre.

A szellemi alkotásokkal kapcsolatos ügyekben jár el.

Az Innovációs Biztottság az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK)-ből, az Innovációs Irodából, a Doktori Iskolából delegált, valamint a versenyszférából érkező szakemberekből áll.

A Szellemi Alkotás bejelentése a Szabadalmaztathatósági Gyorsteszt kitöltése után a Szoglálati és Alkalmazotti Találmány Bejelentő Formanyomtatvány kitöltésével történik.

Természetesen az Innovációs Iroda minden ötletet megvizsgál és amennyiben szükséges és lehetséges javaslatokat tesz arra, hogy a Találmányt megelőző kutatások, esetleg szükséges módosítások – amennyiben az ötlet piacilag is validálható – megtörténjenek.

A Szolgálati és Alkalmazotti Találmány Bejelentési Formanyomtatványon beérkezett anyagokat az Innovációs Iroda formailag megvizsgálja, ha mindent rendben talál, akkor 2 munkanapon belül továbbítja az Innovációs és Iparjogvédelmi Bíráló Bizottság irányába.

Ha formai hibát talál, arról 3 munkanapon belül értesíti az Alkotót és felszólítja a hiánypótlásra.

Az Alkotó köteles a jelzett hiányosságokat 5 munkanapon belül pótolni és az Innovációs Irodához benyújtani.

Az Innovációs Iroda a valamennyi Alkotó által aláírt, hiánytalanul kitöltött bejelentő űrlap és a részletes találmányleírás kézhezvételét követő 10 napon belül az előterjesztést előkészíti és megküldi az Innovációs Bizottság részére.

az A/B tesztelés során ugyanannak a dolognak két különböző verzióját tesztelik, majd összehasonlítják az eredményeket, hogy kiderüljön, a kettő közül melyik működik jobban.

Jellemzően néhány hónapos, üzleti gyorsító program induló startupoknak. Fontos eleme a mentoring, képzések és a kapcsolat építés. 

Egy cég többségi vagy összes részvényének felvásárlása. Ilyen tranzakció az exit, de a nagyra nőtt startupok, scale-upok is akvirálhatnak kisebb cégeket. 

Az üzleti angyalok olyan (vagyonosabb) magánszemélyek, akik, csakúgy, mint az inkubátorok,  korai fázisban fektetnek be a cégbe. Gyakran sikeres startuperek vagy vállalkozok, akik szakmai tudásukkal és kapcsolatrendszerükkel sokat tudnak segíteni neked az első lépések során.

A startupok finanszírozója, a pénzéért cserébe részesedést kap a cégből. Nem összekeverendő az alapkezelővel. 

Az a folyamat, amely során kialakítják a cég sajátos márkáját (brandjét), amelynek célja, hogy minél pozitívabbá, minél vonzóbbá és egyedivé tegye a terméket a fogyasztó számára.

Startupfinanszírozás önerőből, a bevételek visszaforgatásával.

Business-to-business: vállalatok közötti üzlet. 

Business-to-customer: olyan üzlet vagy tranzakció, amikor a cég közvetlenül a fogyasztóval, mint végfelhasználóval kerül kapcsolatba.  

A Chief Executive Officer rövidítése, vezérigazgatót, felső vezető.

A Chief Financial Officer rövidítése, a pénzügyi tevékenységekért felelős személy.

A Chief Marketing Officer rövidítése, a marketingért felelős személy.

A Chief Operating Officer rövidítése, a cég mindennapi működéséért felelős személy, ügyvezető igazgató.

Olyan befektetési struktúra, amikor a kockázatitőke-befektető mellett más szereplők is beszállnak a finanszírozásba társbefektetőként. 

Közösségi finanszírozás

Chief Technology Officer Technológiai vezető. A vállalat technológiai kérdéseiben döntéshozó vezető, elsősorban gyártás, tervezés területén.

Közösségi finanszírozás. A kezdő vállalkozók az interneten dedikált felületeken keresztül egy nagyobb közösségtől kérnek pénzt a cégük beindítására.

Prezentáció a cégről a befektetők számára.

Olyan rendezvény, ahol startupok demózzák, mutatják be megoldásaikat befektetők előtt, jellemzően egy-egy startup program zárul ezzel. 

Tervezői gondolkodás, a problémamegoldás újszerű, üzleti szemlélete. 

Együttértékesítési kötelezettség. 

Az ötlet vagy projekt nagyon tömör, és gyors bemutatása. , Képzeled azt, hogy körülbelül 30-90 másodpercnyi időd van a liftbe a vezérigazgató mellé belépve meggyőzni őt; innen ered a név.

A stratégiai exit a cég teljes eladását jelenti, ez a legtöbb gyorsan növekvő vállalkozás célja.

Barátok, család, bolondok. Elsőkörös finanszírozás egy startup elindításához – jellemzően nem intézményi hátterű, hanem lelkes „befektetői” körtől.

Befektetési alap.

A befektetési alap felállításának folyamata, gyakorlatilag a (pénz tőke) összegyűjtése.

Kreatív megoldások alkalmazása a cég gyorsabb növekedésének érdekében.

Ötletverseny, rövid idő alatt kell egy meghatározott problémára megoldást találni és azt kidolgozni. 

Olyan szervezet, amely támogatja az induló vállalkozások létesítésének folyamatát, számukra üzleti szolgáltatásokat nyújt, sok esetben be is fektet.

Initial Public Offering, a cég részvényeinek első nyilvános forgalomba hozatala a tőzsdén, a cég részleges értékesítése.

Key Performance Indicator, azaz fő vagy kulcs teljesítménymutató.

Egy üzleti partnered által írt nyilatkozat arról, hogy a cégeddel kapcsolatos valamilyen tranzakcióban részt kíván venni. Ez gyakran időben megelőzi a megállapodás feltételeinek tárgyalását és jogilag úgy alakítják ki, hogy az nem jelent elkötelezettséget egyik fél számára sem.

Kötetlen szakmai találkozók, egy startupközösségben a legfontosabb fórumok egyike. 

Az ökoszisztéma tapasztaltabb szereplői segítik az új belépőket. 

Mérföldkő, előre meghatározott részcél. 

Az a mód, ahogyan a startup pénzre, bevételre váltja disztruptív és innovatív megoldását.

Monthly Recurring Revenue (MRR), vagyis előfizetésből származó, ismétlődő, havi bevétel. 

Minimum Viable Product rövidítése. Alap funkcionalitással bíró termék, ami már elég ahhoz, hogy az első ügyfelek megvásárolják. Az MVP célja, nem elsősorban az árbevétel termelés, hanem vásárlói visszajelzések gyűjtése, mely alapján aztán a végső termék tovább fejleszthető.

Non-disclosure agreement rövidítése. Magyarul: titoktartási megállapodás.

Kapcsolatépítés, komoly versenyelőny is lehet belőle.

Egy átfogó dokumentum, ami bemutatja a vállalkozás pénzügyeit, cash flow-ját, megtakarításait, befektetéseit, költségeit,. Rendszerezi, hogyan használja a vállalkozás a pénzét – és konkrét számokkal támasztja alá az üzleti stratégiát. Egy excel modell.

Egy egyoldalas, rövid, tömör prezentáció, amiben a probléma, a (megoldás) termék, a piaci, a csapat, az üzleti modell kerül bemutatásra. Legtöbbször a befektetőknek készül.

Jelentős változtatás a cég fókuszán, annak érdekében, hogy a cég jobban megfeleljen a piac igényeinek.

Egy startup legkorábbi fázisa. Amikor megszületik az ötlet, és az ötletgazda (társalapítók segítségével) elkezdi kidolgozni azt. 

Korai szakaszban lévő startupok által kapott tőkebefektetés, elő-magvető finanszírozás.

Egy újabb finanszírozási kör előtti vállalatértékelés.

Magántőke-befektetés, vagyis zárt körben, alaptőke(emelés) formájában nyújtott tőkefinanszírozás.

A startup üzleti stratégiájának beteljesülése: a termék/szolgáltatás a megfelelő piacon van, a startup képes kielégíteni a piaci igényeket.

Return on investment, a befektetők számára fontos mutatószám, a befektetés megtérülését mérik vele.

Százalékosan adják meg, és nagyon egyszerű kiszámolni: 
ROI = (befektetés bevétele – befektetés költségei) / befektetés költségei

Nemcsak a startup világban használják, beruházások hatékonyságának mérésére is kiválóan alkalmas.

Befektetési kör vagy forduló. 

Az a működési idő, amire elegendő a legutóbbi fordulóban bevont tőke. 

Software as a service (Saas), vagyis szoftverszolgáltatás: egy előfizetésen alapuló üzleti modell. 

Érett startup, validált és piacon lévő termékkel, legalább 500 ezer eurós ARR-t tud felmutatni. 

Az MVP utáni első, komoly kockázatitőke- vagy magántőkebefektetés, amit korai fázisban lévő startupok vonnak be.

A második fázis, amelyben már megtörténik termékfejlesztés és a validáció.

Kutatási, fejlesztési projektek, amikből piaci termék vagy szolgáltatás lesz. 

Olyan induló innovatív vállalkozás, amely nagy növekedési potenciállal rendelkezik.

Kockázatitőke-befektetésről szóló szerződés a befektetők és az alapítók között. 

A vállalkozás jövőbeni céljait és az ehhez vezető stratégiát összegző dokumentum. Részletes leirat, mely realista módon tárgyalja a vállalkozó(k) elképzeléseit, ismerteti a vállalkozás termékét/ szolgáltatását, annak piacát. (10-20 oldalas word dokumentum)

Együttértékesítési jog, a drag-along párja. 

A befektetési szerződés előtt kötött, írásos megállapodás, mely szabályozza a céltársaság és a befektető jövőbeni együttműködésének jogi és üzleti feltételeit, kereteit.

A kockázatitőke-befektetők által nyújtott finanszírozás mérete. 

A befektető múltban elért teljesítménye: sikereinek és kudarcainak összessége. 

A startup által fejlesztett termék, szolgáltatlás validációja, a cég által adott pontig elért eredmények. 

A legalább 1 milliárd dolláros értékelést elérő startupok neve. 

Az a folyamat, amely során a startupperek különböző módszerek segítségével felmérik, hogy az ötletükre valóban van-e igény, olyan formában, ahogy ők elképzelték. A piac, a termék, és az üzleti terv validálása kulcsfontosságú.

Venture Capital: kockázati tőke; vagy Venture Capitalist: kockázati tőkés rövidítése.

A fokozatos részesedésjuttatás azt jelenti, hogy a befektető kiköti, milyen időtartamon belül juthat hozzá az alapító a saját részesedéséhéz, ezzel garantálva, hogy a csapat tagjai valóban elkötelezzék magukat a projekt mellett.